Tisztelt Koós Miklós úr!
A már 25 éves tartalék kéményt sajnos célszerű megvizsgáltatni a helyi kéményseprőkkel. A jelenleg érvényes kémény szabvány előírja, hogy ha új fűtő készüléket helyeznek üzembe akkor kell készíttetni egy hőtechnikai méretezést. Ez is szükséges ahhoz hogy használatba vételi hozzájárulást kapjon a helyi illetékes kéményseprő szakszolgáltató vállalattól. Az ügy kellemetlen része, hogy a fűtő berendezéshez minősítést is kérhetnek a kéményseprők és ahogy elnéztem a fényképeket, annak a “víztérnek” nincs semmi ilyen pecsétes papírja.
A “hivatalos” részt félretéve, a gyakorlati problémák a következők lehetnek:
- Ha jó légzáró képességű ablakok és ajtók vannak az épületben akkor előfordulhat, hogy az égéshez szükséges levegő nem jut be a lakásba. Ennek a következményei akár tragédiához is vezethetnek.
- Mint azt a középiskolai fizika órán megtanulhattuk, – kivéve azok akik akkor épp nem figyeltek oda mert moziban vagy strandon voltak – ha egy gázt vagy folyadékot felmelegítünk, akkor annak megnő a térfogata. Ebből következik az, hogy a hagyományos gravitációs (v. másként negatív nyomású) kémény attól a nyomáskülönbségtől működik ami arányos a füstgáz és a külső levegő hőmérséklet különbségével és a kémény hasznos magasságával. Ez a nyomás különbség pedig csak pár 10 Pa. A nyomáskülönbségnek kell legyőzni a kályha járatainak az ellenállásást is. Ennek automatikus következménye, hogy ha működik a lakásban egy konyhai elszívó (kb. 150-300 Pa) vagy jól zárnak a nyílászárók akkor könnyen visszafelé áramlik a füstgáz a lakásba.
-A kályhába beépített “víztér” valószínűleg nem vesz fel többet, a kályha által leadható hőteljesítmény 1/3 részénél de így is lehűti a füstgázt. Ez pedig csökkenti azt a nyomás különbséget amely működteti a gravitációs füstelvezetést és égési levegő utánpótlást.
- A kémény belső felületét néhány év alat tönkre teheti a füstgázokból kicsapódó és lerakódó kátrány. Ezt a folyamatot a hiányos légellátás, az alacsony füstgáz hőmérséklet és a nem kellően száraz tüzifa (Pl. két évnél frissebben kivágot rönk fa). Ennek a jelenségnek az előre jelzésést lenne hivatott a kéményseprők által évente legalább egy alkalommal elvégzet alapos kémény vizsgálat.(kémény vizsgálat kamerával.)
Ezzel jutottam el ahhoz amire szerettem volna felhívni mindenki figyelmét. Ha egy eddig megszokott és a tapasztalataink szerint működő rendszerhez hozzányúlunk és valamilyen körülményt megváltoztatunk, akkor meg kéne vizsgálni, hogy milyen következményei lehetnek. A dolgok összefüggéseit nem hagyhatjuk figyelmen kívűl büntetlenül!
Azt szeretném javasolni a kályhás mesternek, hogy mivel ma már nem csak “nyílászárók” hanem jól záró ablakok is találhatók az épületekben, minden egyes esetben meg kéne vizsgálnia az égéshez szükséges levegő biztosításának lehetőségét. Egy esetleges tragédia egy életre tönkreteheti a megbízó család és – feltételezve, hogy tisztességes és jó szándékú iparos – az ő életét is.
P Emesének: Ha figyelmesen végig olvassa a vízteres kályha építésésről szóló beszámolót és a fényképeket is alaposan megnézi – akár többször is – képes lesz eldönteni, hogy be lehet-e dugni felülről egy már korábban elkészült cserép kályhába a “vízteret”.
Nem vagyok kályhás ezért nem érint az a feltételezése, hogy a kályhások be akarják csapni, viszont élek a feltételezéssel, hogy annak idején az iskolában nem a reál tárgyak voltak az erősségei. Ezért szeretnék emlékezetébe idézni egyet a népi bölcsességek közül: “Ki mint él, úgy ítél”.
Egy gépész aki ma inkább bádogos.
